Csepreghy Ferenc – Fábián Péter: Sárga csikó - a Pesti Magyar Színiakadémia vizsgaelőadása

Az ember változik. Egyszer eljön az a pillanat, amikor megkérdőjelezi mindazt, amiben nevelkedett. A felnövés, a függetlenedés folyamata ez. Függetlenedni a szüleinktől, függetlenedni a várostól, a minket irányító környezettől – függetlenedni korábbi énünktől. Mert valami megváltozik bennünk, találkozunk valamivel, amivel korábban soha. Egy új, eddig ismeretlen érzés, valami kábító, valami megemelő… Mondjuk a szerelem. Katyerina esetében legalábbis. És ez, a mindent megváltoztató szerelem az, aminek köszönhetően az egész élete… csak rosszabb lesz.

… és a kisember megérkezik a rideg világba és magára marad, leszakad Martáról, leszakad mindenkiről, magára marad, és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa. (Jon Fosse: Reggel és este)